UPDATE: Az újságíró dolga, hogy ellenőrizze a forrásait, mielőtt leír valamit. Ha gyanús, ha csak egy forrás állítja, az nem infó, hanem híresztelés. Pletyka. Úgytudjukhogy. Ma reggel a The Sydney Morning Herald nyomán írtam meg az alábbi cikket, azaz egy forrást készpénznek véve. (A Twitteren a film eltűnése miatt kesergő júzer szintén nem forrás.) Nem kellett volna. Az amerikai közéletet most éppen lázban tartó események és azok következményei, azaz az Elfújta a szél és még pár sorozatepizód eltűnése a nagy streamingszolgáltatókról és a BBC-ről, kiegészítve azzal, hogy az ausztrál Netflixről június 9-én, a magyarról valamikor a közelmúltban tűnt el a Trópusi vihar (az amerikairól 2018 nyarán), elégnek tűntek ahhoz, hogy megírjam a lenti cikket.
Mentség nincs, talán annyi, hogy a Netflix nem kommentálja ezeket a döntéseit, így hivatalosan az Angolkák eltávolításáról sem mondtak semmit, ahogy a legújabb cenzúrázott sorozat, az itthon tök ismeretlen ‘W/ Bob & David’ egyik részének eltüntetéséről sem beszélnek. Amit viszont igencsak a blackface miatt szedtek le, legalábbis az alkotópáros David Cross és Bob Odenkirk szerint. A cikket hagyományainknak megfelelően nem távolítjuk el, de új címet kapott, és itt van ez a két bekezdés is mementónak. Mea culpa.
Blackface: a nem fekete színészek arcának feketére mázolása egy szerep eljátszásához annak idején, amikor fekete színészeket nem engedtek játszani sehol. Lásd még minstrel, minstrel show.
2008-ban Robert Downey Jr. a Trópusi vihar című vígjátékban egy ausztrál színészt alakított, aki a method actinget olyan szinten űzte, hogy elvállalta egy fekete őrmester szerepét is, amihez a bőrét speciális pigmentációs terápiával besötétítették. A karakter eljátszásához Downey-nak csak egy sminkesre volt szüksége hál' istennek. A szerep hatalmas beintés volt a blackface-nek, egy szatíra (mint ahogy egyébként Ben Stiller karaktere, Tugg Speadman is, aki korábban egy szellemi fogyatékos, Jámbor Jack nevű karaktert formált meg, de a fullba nyomott kreténség miatt Oscar bácsi nem gyütt), a film pedig görbe tükör Hollywoodnak és az összes sztereotip szereplőjének az önmaga nagyságától elájuló rendezőtől a beképzelt színészeken át a gyökér producerekig.